A kiadványszerkesztés egy ambivalens mesterség a tekintetben, hogy a megjelenése a történelemben egészen a középkorig nyúlik vissza. Szinte egyidős a Gutenberg 42 soros Bibliájával. Ugyanakkor egészen új keletű szakma, tudniillik a huszadik század végétől helye-közel az Apple számítógépek megjelenésével egyidős és újjászületett hamvaiból.

Régen a szakmában nyomdásznak hívták a mestert, aki egymaga volt betűmetsző, betűöntő, szedő, gépmester, tipográfus és korrektor. A szakma újjászületése után már a kiadványszerkesztés világában operátornak hívjuk/hívtuk a „mestert”, azaz a szakembert. Ma már kiadványtervezőnek, alkalmazott grafikusnak, grafikusnak, grafikai tervezőnek, stb.. nevezzük. Így tehát ez egy számítógép előtt, megfelelő DTP-s programok segítségével végezzük a tervezői munkát.

A DTP jelentése: desktop publishing, azaz asztali kiadványszerkesztés. Az Aldus PageMaker (mai nevén Adobe PageMaker) kifejlesztése, valamint az Apple LaserWriter fejlesztése generálta az a folyamatot, melynek köszönhetően elindult a kiadványszerkesztés forradalma az 1984 és 1985-ös években. 1987-ben megalkották a PageMaker windows-os verzióját is.

A DTP egy folyamat, amely során katalógusokat, brosúrákat, magazinokat, prospektusokat, könyveket és minden egyéb más kiadványokat hozunk létre számítógépes programok segítségével. A kiadványszerkesztés folyamatának lényege, hogy olyan digitális állományokat készítünk, melyek majd nyomdai úton előállíthatóak lesznek.

Soregyen: A soregyen azt jelenti, hogy a lap két oldalára kerülő szövegsorok pontosan fedjék egymást. Ez azzal érhető el, hogy az üres részek és a nagyobb méretű (pl. cím) sorok a szöveg-törzs sortávolságának egész számú többszöröse kell, hogy legyen. Ez természetesen a tipográfiai tervezés mellett a nyomdai kivitelezéstől (sokszorosítástól) is függ.

Fattyúsor: Fattyúsornak nevezik a bekezdés első sorát, ha az a lap aljára kerül, vagy az utolsó sort a lap tetején. Régi szabály, hogy a fattyúsorokat kerülni kell. Igaz ez a szöveg közben alkalmazott képek esetén is, tehát a kép utáni szöveg nem folytatódhat fattyúsorral.

Címsorok: A címsoroknál ügyeljünk arra, hogy az mindig egy oldalra kerüljön azzal a bekezdéssel amelyikhez tartozik, tehát a cím nem lehet a lap utolsó sora. Ha a cím az oldal aljára kerül, legalább három sor kövesse, ha pedig a lap tetején van, de nem a kezdő sor, akkor legalább három sor előzze meg. A címekben soha ne alkalmazzunk elválasztást.

Ábrák elhelyezése: Az ábrák elhelyezésénél mindig vegyük figyelembe, hogy nyitott kiadvány két oldalán egyensúlyban legyenek. Az ábra mellé szöveget csak akkor tördeljünk, ha az így rendelkezésre álló hasábszélesség legalább 8 ciceró (kb. 35 mm).

Minden kiadvány egyrészt a szövegben testet öltött tartalmat, mondanivalót kívánja közölni, másrészt azonban egy használati tárgyat is jelent, aminek praktikus funkciói vannak. A formának az eszmei tartalomhoz és a gyakorlati funkcióhoz egyaránt igazodnia kell.

Három alapkövetelménye van a kiadványszerkesztésnek:

Érthetőség: Nemcsak a szöveg megfogalmazásában, a tartalomban kell az ért¬hetőségre törekedni. A tipográfiai elrendezés is tükrözze a tarta¬lom rendszerezését, belső logikáját, a szerző gondolat-menetét.

Olvashatóság: Az olvashatóság terén minimum-követelmény a betűk for¬máinak gyors felismer-hetősége, ami a betűtípus mellett a be¬tűnagyságtól és a sorközöktől függ.

Kezelhetőség: A kiadvány kezelhetőségét a tipográfiai szerkezet (a címek, fejeze¬tek tagolása, az oldalszámozás módja és elhelyezése, vagy a tartalom¬jegy¬zék, a tárgymutató, az irodalomjegyzék praktikus kialakítása) mellett az alak és a kötés módja is be¬folyásolja. A kiadvány legyen jól nyitható, könnyen lapozható, a belső margók szűk volta ne rontsa az olvashatóságot.

A kiadványszerkesztés során készített nyomtatott anyagokat többféle módon kategorizálhatjuk. Az egyik ilyen irány például a marketing szempont. Így tehát megkülönböztethetünk értékesítési prospektust, brosúrát, vagy az úgynevezett hátrahagyott jutalmat.

Értékesítési prospektust akkor érdemes készíttetni, amikor a nagy mennyiségű termékek közül szeretnénk rávilágítani a célcsoport számára a legkiválóbb vagy épp az aktuális termékekre.

Itt van szükség a szakavatott kiadványszerkesztésre, hogy megfelelő módon legyenek kiemelve a termékek előnyei és mindezt stílusos, modern és dinamikus esztétikai keretbe öntve.

Tekintve, hogy a célcsoport már ismeri a termékeket, így ebben az esetben nem kell újból a termékismertető prospektushoz nyúlni, hanem a vágykeltés és cselekvésre buzdítás jegyében olyan brosúrát kell készíttetni, mely az érzelmekre hat. Kevés szöveg és sok kép!

A hátrahagyott jutalom, egy olyan kiadvány mely megerősíti döntésében az ügyfelet és segít az elköteleződésben. Ez lehet egy prospektus, vagy egy brosúra is. Fontos hogy az ilyen jellegű kiadványokban tüntessünk fel szakvéleményeket a termékekről, információt a garanciáról és hogy ne szólítsuk fel az ügyfelet. Összességében megbízhatóságot, hatékonyságot kell sugallnia a kiadványnak.